Mintha csak tegnap lett volna, hogy láttam az arcodat,
Elmondtad, mennyire büszke vagy, de én otthagytalak,
Ha tudtam volna, amit tudok ma...

Tartanálak a karjaimban,
Eltüntetném a fájdalmat,
Köszönet mindenért, amit tettél,
Minden bűn megbocsátva.
Bármit megtennék azért,
Hogy újra halljam hangod,
Néha fel akarlak hívni
De tudom, hogy nem lennél ott.

Sajnálom, hogy azért okoltalak,
Amit megtenni nem tudtam,
És magamat bántottam azzal, hogy bántottalak.

Néha letörtnek érzem magam idebent, de nem vallom be,
Néha elbújnék, csak mert hiányollak téged,
Tudod, hogy nehéz elbúcsúzni, mikor sor kerül erre.

Elmondanád nekem, hogy tévedtem?
Segítenél megértetni ezt velem?
Azóta lenézel engem?
Büszke vagy arra, mi lett belőlem?
Bármit megtennék azért,
Hogy legyen még egy lehetőségem,
Hogy a szemedbe nézhessek,
És látnám, hogy visszanézel.

Sajnálom, hogy azért okoltalak,
Amit megtenni nem tudtam,
És magamat bántottam.

Hogyha lenne még egy napom,
Elmondanám, mennyire hiányoztál
Azóta, hogy távol voltál.

Oh, ez veszélyes,
Lehetetlen, hogy visszaforgassam az időt.

Sajnálom, hogy azért okoltalak,
Amit megtenni nem tudtam,
És magamat bántottam azzal,

Hogy megsértettelek.